Bort iszik, vizet prédikál a Soros egyetem révén versenyelőnyhöz jutó fideszes kormányszóvivő
Kovács Zoltán a fideszes kormány szóvivőjeként többször keményen bírálta a CEU-t (Közép-európai Egyetem) többek között azért, mert a Soros György által alapított egyetem versenyelőnyben van a többi felsőoktatási intézménnyel szemben, hiszen nem csak magyar, de amerikai diplomát is ad.
A politikusnak azonban korábban már szemére vetették, hogy maga is a CEU-n doktorizott, és amerikai PhD fokozatot szerzett. Arról azonban eddig nem esett szó, hogy Kovácsnak ez a második doktorija volt ugyanabban a tudományágban (történelem) – és ami ennél is érdekesebb: mindkét egyetemen lényegében ugyanazt a disszertációt adta le.
Kovács a CEU-val már alapítása után egy évvel kapcsolatba került. Debreceni tanulmányaival párhuzamosan, 1992-93-ban mesterképzésen vett részt a CEU-n. Ennek elvégzése után egy évig az oxfordi Queens College-ban képezte magát Soros-ösztöndíjjal, majd 1996 és 1999 között a CEU kutató-ösztöndíjasa volt.
Ennek keretében négy hónapig a londoni University College-ban, illetve három hónapig a washingtoni Wodrow Wilson Centerben kutathatott.
Doktori témája a Habsburg Monarchiáról a 18. század közepén a brit közvéleményben kialakult politikai kép volt. Erről szólt a 2001-ben, az akkor már a Debreceni Egyetem részeként működő KLT-n leadott disszertációja is, amelynek az „Anglo-Austrian diplomatic relations and the political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England” (Angol-osztrák diplomáciai kapcsolatok és a Habsurg Monarchia politikai képe a 18. század közepén Angliában) címet adta.
Az értekezést 2001 októberében védte meg, s 2002 júniusában újabb PhD fokozatot szerzett a CEU-n, szintén történelemből.
Ezeket elvileg írhatta párhuzamosan is, és az sem kizárt, hogy oxfordi és londoni kutatásai idején két doktori értekezésre is elegendő forrásanyagot gyűjtött.
A CEU-ra készített disszertáció címe azonban nem más, mint a Debrecenben írt értekezése címének második fele: „The political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England.” Ráadásul a két disszertáció tartalma lényegében megegyezik.
Kovács nem pontosan ugyanazt a szöveget adta le, ám a mondanivaló tulajdonképpen ugyanaz, sok helyütt akár mondatról mondatra is.
A két disszertáció a különböző témákat is szinte pontosan ugyanolyan részletességgel tárgyalja, több fejezet teljesen egyforma terjedelmű, a legnagyobb különbség is 4-5 oldalas.
Jellemző, hogy még az illusztrációként betoldott korabeli angol karikatúrák is kivétel nélkül megegyeznek a két értekezésben.
Amikor áprilisban megkérdezték Kovácstól, a CEU-n amerikai diplomát kapott-e, azt válaszolta: nem tudja, de majd „meg fogja nézni”.
Kovács egyértelműen azért akarhatott Soros György egyetemén is PhD fokozatot szerezni, hogy legyen egy, az Egyesült Államokban is elfogadott doktori címe.
Emlékeztetőül: Kovács több alkalommal bírálta Soros említett intézményt, mert a többi egyetemmel szemben versenyelőnyre tesz szert azzal, hogy Magyarországon ad ki amerikai diplomát.
Kocács pedig pont ezzel a versenyelőnnyel élt.
(Alfahír nyomán)
